- 149 -
Budapest, 2012. augusztus 29-31.
Online: ISBN 978-963-88875-3-5
Copyright 2012. Budapest, MMA.
Elektromos meghajtású járművek menetdinamikai szimulációja
Kőrös Péter
1
– Mesics Imre
2
– Dr. Varga Zoltán
3
tanszéki mérnnök
1
, tanszéki mérnök
2
, egyetemi docens
3
Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tudományi Kar, Közúti és Vasúti Járművek Tanszék
Abstract: A tanulmány a napjainkban egyre nagyobb teret kapó „zero emission” járművek energiamérlegét
vizsgálja. Az ilyen járművek esetén még nagyobb szerepet kap a helyes teljesítmény méretezés, mivel az
elektromos meghajtású autókban a tárolt energia gazdaságos felhasználása határozza meg a közlekedési
eszköz használati értékét. Napjainkig a nagy autógyárak (Toyota, GM, VW) csak kisegítő hajtásként
alkalmazták az elektromos gépeket NiMH akkumulátorokkal, amelyek könnyebben kezelhető, de kevésbé
hatékony rendszereket adtak. A vizsgálat alapját a Széchenyi István Egyetemen megvalósult kétüzemű
(dízel/elektromos) kishaszonjármű szimulációs modellje adja. Lehetőség nyílik a két üzemmód
összehasonlítására egy adott járművön.
1. BEVEZETÉS
A világon több cég foglalkozik járműdinamikai
szimulációval, mely képes arra, hogy elektromos meghajtás
lehetőségeit vizsgálja az autóipar által előírt ciklikus teszteket
lefuttatva. Ezek a szoftvercsomagok egymásba ágyazható,
komplex rendszerek, mivel az eredményeiket egy-egy
fejlesztés során közvetlenül felhasználják. A fejlesztés során
az úgynevezett V modell lépéseit valósítják meg.
1. ábra – AVL által javasolt fejlesztési metódus
A jármű-szimulációs szoftvereket az angliai székhelyű
Ricardo mérnöki iroda rangsorolta 2009-ben. Az ilyen
programcsomagok közös jellemzője, hogy együttműködik
más, általános célú szimulációs programokkal a saját, egyedi
moduláris felépítés mellett (a programok 40%-a
MatLab/SimuLink alapokra épül és 90%-a képes Simulink
függvényeket generálni). Egyetemünkön az AVL Cruise
hajtáslánccal foglalkozó szimulációs programot alkalmazzuk,
mely a Ricardo tanulmányban összesített negyedik helyet érte
el. Olyan autógyárak alkalmazzák, mint a Ford, a GM és a
Volvo. Az AVL szimulációs programok fejlesztésén kívül
részt vesz a hajtásláncok, teszt rendszerek kiépítésében,
kielégítve az autóipar igényeit.
2. ábra - Ricardo tanulmány összesítet értékelése a
járműszimulációs programokról [1]
2. A KÉTÜZEMŰ KISHASZONJÁRMŰ BEMUTATÁSA
A jármű alapját egy MWB alvázas 2007-es évjáratú Ford
Transit adta. A dízelmotor az első kerekeket, míg a két
sorosan kapcsolt elektromos gép a hátsó kerekeket hajtja. A
két meghajtás egyszerre nem üzemel, így a jármű vagy
tisztán elektromos vagy dízelmotor meghajtású. Ez a felépítés
lehetővé teszi, hogy az adott meghajtási mód előnyeit és
hátrányait külön-külön vizsgáljuk. A projekt során a teljes
elektromos üzemmód kifejlesztésre került (elektromos gépek
vezérlése, akkumulátor felügyelő rendszer stb.). A szinkron
gép nem piacon kapható megoldás, hanem egyetemi
fejlesztés. A meghajtás mellett az autó kommunikációs
rendszerét is ki kellett egészíteni, mivel egy kész informatikai
rendszerhez kellett csatolni plusz funkciókat. Az autóba
eredetileg beszerelt hidraulikus kormányszervót elektro-
hidraulikusra kellett cserélni az elektromos üzemmód miatt.
A jármű meglévő CAN hálózata mellé egy teljesen új buszt is
létre kellett hozni, mely összekapcsolja a vezérlőegységeket
Komentáře k této Příručce